A besztercei szójegyzék

A besztercei szójegyzék a ma ismert legkorábbi szótár a 15. század első negyedéből. A művet 1891-ben fedezte fel Berger Albert tanár a besztercei levéltárban, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia tulajdona.
Az egész nyelvemlék 10 negyedrét papírlevélből áll, ebből maga a szójegyzék a 16. oldalig terjed, a hátralévő rész tisztán latin szöveg. Maga a szójegyzék – mint erre neve is utal – nem összefüggő szöveg, hanem egyike azon latin-magyar kéziratos szójegyzékeknek, amelyeket középkori iskoláinkban használtak, s amelyeket korukban „nominal” vagy „nomenclator” néven neveztek, s így a nyelvemlék egyben legrégebbi iskolai kézikönyvünk is. A szavak nem betűrendben, hanem fogalmak szerint vannak csoportosítva. Összesen 21 szócsoport van.
A Besztercei szójegyzéknek nyelvészeti értékén kívül komoly művelődéstörténeti becse is van, különösen fontosak a fegyverek elnevezései, melyekből csaknem pontos képet alkothatunk a Zsigmond-kori magyar fegyverzetről.

Restauráció alatt a besztercei szász-templom

A 2008-as tűzvész utáni restaurációs munkákat követően, az igazi turistaattrakcióként működő besztercei szász evangélikus templom újabb javítási munkafolyamatoknak lesz alávetve az elkövetkezendő 3 évben – nyilatkozta a város Polgármesteri Hivatala.  Az elkövetkezendő három évben úgy beltéri, mint kültéri restaurációs munkákat végeznek el, többek között az orgona és a XVI-XIX sz.-i bútorzat valamint a falfestmények szakszerű restaurálása van tervbe véve. Az érdeklődők számára megfelelő világítással és látogatói platformmal a padlástér is látogatható lesz.

Deus felicitas, homo miseria, 1824

Nemrég kerítés került a kerlési Bethlen kriptára, arra a homokkőbe épített temetkezőhelyre, melyet gr. Bethlen Lajos álmodott meg, együtt a dombra épített olasz stílusú kastéllyal együtt. A kastélynak ugyan már híre-hamva, a kripta sem őrzi már a Bethlen házaspár álmát, a homokkőbe vésett gondolatok is porladnak már, de a barlangsír még mindig tekintetet vonz.  Évekig bozót takarta bejáratát, aki ismerte a járást a barlangot szeméttárolásra, tűzrakásra és hadd ne említsem meg mire használta. Az új kerítés valószínű nem az efféle vandalizmus ellen lett kitalálva, inkább amiatt, hogy egyik belső terem mennyezete omladozik, veszélyes lehet az odáig merészkedők számára.

A kerlési barlagsírról bővebben itt olvashatnak: http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=374 

Templomban

Bár egyre kevesebb gyermek népesíti be a kis magyar közösségeket, a templomban mindenki jelen van, pláné a fontosabb eseményekkor. Az október 13-ai, Sajószentandrási Imaház szentelésekor, az ünnepi Istentiszteleten a gyerekek ha elfáradnak, inkább lepihennek.  

A legmagasabb templom Erdélyben

Főterén áll az 1563-ban épített impozáns gótikus szász evangélikus templom, 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony egész Erdélyben. A templomot a századok során barokk és reneszánsz elemekkel egészítették ki. Kőből faragott szószéke 16. századi. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták.
2008. június 11-én, 17 órakor, gyújtogatás eredményeként meggyulladt a templom tornya. Az elharapózó tüzet csak 3 óra leforgása után sikerült megfékezni a tűzoltóknak.

Páratlan lehetőség a magyar gazdáknak

Nagy volt az érdeklődés a nemrég meghirdetett, magyar gazdákat és vállalkozókat érintő Mezőségi pályázatoknak. A besztercei Magyar Házban, kedden, október 9-én, majdnem félszáz gazda olvasta figyelemmel a pályázati útmutatót. A gond csak ott van, hogy az online pályázati rendszer kicsit elijeszti őket, a mezei munkákhoz szokott gazdák nem jártasak az eféle eljárásokban. Honnan jön majd a segítség a pályázat elektronikus úton történő lebonyolításához? Ez okozza inkább a nagyobb gondot…